H O N G   K O N G

Hong Kong Special Administrative Region of the Peoples Republic of China), Hong Kong Különleges Igazgatású Terület, a Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének egyike (a másik Makaó). A területet, amely több mint 260 szigetből áll, általában csak Hong Kongként ismerik, ám a régi angol nyelvű szövegekben Hongkongnak írták.

Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének kb. kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe, 1.104 km² -en hozzávetőlegesen 7 millió lakos él, (csak Monaco és a közeli Makaó előzi meg). Egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak. Külön jogrendszere van, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik a Kínai Népköztársasághoz.

A mai Hongkong helyén a paleolitikum óta van emberi település. A térség a Csin (Qin)-dinasztia (i.e. III. sz.) óta része Kínának, a későbbiekben kereskedelmi és hadikikötő volt. A legelső feljegyzett európai látogató Jorge Álvares portugál tengerész 1513-ban.

A Kínára kényszerített első ópiumháborút követő 1842-es nankingi szerződésben Hongkong szigete és számos kisebb sziget került a brit korona birtokába. A második ópiumháború után, az 1860-as első pekingi konvencióval a Kowloon (Jiu Long)-félsziget következett, majd az 1898-as második pekingi konvenció 99 évre a britek birtokába adta az ettől északra fekvő úgynevezett Új területeket.

1949 után a pekingi kormánynak katonai szempontból aligha jelentett volna nehézséget a brit gyarmat megszállása, ám ezt mégsem hajtották végre. Ezt a döntést az is befolyásolta, hogy Anglia – tekintettel elsősorban Hongkongra és kínai gazdasági érdekeltségeire – 1950. január 5–6-án megvonta elismerését a Tajvanra menekült „nemzetiektől”, és jegyzékben erősítette meg már korábban is kifejezett szándékát az új hatalom elismerésére. Bár Kína tudomásul vette a status quót Hongkong kérdésében, azt is világossá tette, hogy nem tolerálná a független állam létrehozását. 1972-ben az ellen is tiltakozott, hogy az ENSZ dekolonizációs különleges bizottsága Hongkongot és Makaót szerepeltette a gyarmati országokat felsoroló listán, mivel ezek a „kínai terület részei, amelyeket a brit és a portugál hatalmak foglaltak el”, és ezért sorsuk megoldása „teljesen Kína szuverén joga”.

Miután a bérlet meghosszabbításáról nem sikerült megegyezni, 1984-ben kétoldalú szerződésben mondták ki, hogy a lejáratkor egész Hongkong visszakerül Peking uralma alá, egyúttal rögzítették az „egy ország, két rendszer” elvének fenntartását 50 évre. A brit lobogót 1997. június 30-án vonták le, egy nappal később visszacsatolták a Kínai Népköztársasághoz, amelynek ma legfejlettebb része.

A birtokba vételt követően 1998-ban tartottak először többpárti törvényhozási választást, ahol az ellenzéki erők a hatvanból így betölthető húsz hely zömét megszerezték. Két évvel később már valamivel kevesebb helyet nyertek el, de még többségben maradtak. 2004-ben viszont – amikor már harminc mandátumért lehetett versengeni – nem sikerült a szakmai szervezetek között szétosztott helyekből szerezniük, és elvesztették többségüket.

A Hongkong kormányzójává Peking által 1997-ben kinevezett Tung Chee Hwa – miután Hu Jintao kínai pártfőtitkár-államfő számos vezetési hibájáért nyilvánosan elmarasztalta – 2005-ben lemondott. Utóda kétéves mandátummal Donald Tsang lett, akit 2007 márciusában öt évre újraválasztottak; a második terminusát július 1-jén kezdte. 2007 novemberében a – Peking támogatását élvező – Demokratikus Szövetség egy jobb Hongkongért nyerte a helyhatósági választásokat, összesen 115 mandátumot szerezve a 364 képviselőtestületi pozícióból.

Hongkongban több mint 7650 felhőkarcoló található, ezzel 1. a világranglistán. A sűrűn lakottság és a magas épületek, annak tulajdoníthatók, hogy kevés a beépíthető terület, ugyanis a meredek hegyek átlagosan 1,3 km-re vannak a vízparttól. A helyhiány miatt megnőtt a kereslet a sokemeletes irodákra és lakásokra, ami azt eredményezte, hogy a világ 100 legmagasabb épülete közül 36 itt található, illetve itt élnek és dolgoznak a 14. emelet felett a legtöbben a világon.

Ennek eredményeképp, csak néhány régi épület maradt meg a belvárosban, a legtöbb épület már inkább a modern építészet műve. A 484 m magas International Commerce Centre (Nemzetközi Kereskedelmi Központ) Hongkong legmagasabb, és egyben sokáig a világ 3. legmagasabb épülete volt. A város legmagasabb épületei köző tartozik még a International Finance Centre, a HSBC központ épülete, és a Bank of China tornya. Jelenleg rengeteg fejlesztést terveznek, köztük egy új parlament, illetve még több felhőkarcoló építését, mind a Hong Kong Island-en, mind Kowloonban.